> Módra Ildikó

Badárságok kontroll nélkül - Találkozás Badár Sándor filmszínésszel

Írta és rendezte: Antal Nimród
Operatõr: Pados Gyula
Fõszereplõk: Csányi Sándor, Pindroch Csaba, Badár Sándor, Mucsi Zoltán, Balla Eszter, Szabó Gyõzõ, Eszenyi Enikõ
Zene: Neo

A kilences komppal érkezik, egyeztetjük óráinkat azzal, hogy mindkettõnknek csupán hatvan perc áll a rendelkezésére, neki kaszálnia kell, nekem rohannom tovább, majd két órán keresztül beszélgetünk… A Határ Csárda még zárva, de kint felejtettek két párnát, úgyhogy beköltözünk a teraszra. "Van már jegyed?"- kérdezi a pólója, Kontroll-szlogen, a film 2003 legnézettebb hazai mozija volt, elnyerte a Filmszemle díját - epizódszereplõjeként Badár Sándor is -, legutóbb pedig Cannes-ból hozta el Antal Nimród rendezõ az elsõfilmeseknek járó Arany Kamerát.

Bár Jászberényben született, Badár Sándor szentesinek tartja magát. Annak a városnak van hangulata…Egy barátom szerint ott senki nem csinál semmit, de mindenki megy valahová. S ez tényleg így van. A híres Horváth Mihály Gimnáziumba járt. Csak egy fél évet töltött a testnevelés tagozaton, amikor átkerült a híres szentesi drámaosztályba. Miska bácsi ösztönzésére - mondja. Bácskai Mihály igazgató - Várkonyi Zoltán hathatós segítségével - indította el abban az évben a színmûvészeti elõneveldéjének számító tagozatot, amely határozottan szembe haladt a kor követelményeivel: önálló gondolkodásra, nyitottságra és sajátos szellemiségre nevelt. Nem tapasztaltam akkor ehhez hasonló, szabadelvû gimnáziumot. Persze, minden eszközzel megpróbálták ellehetetleníteni a mûködését, de minden évben tehetségek kerültek ki az 500 éves falak közül, s nem csak a drámatagozatról. Osztálytársa volt Hevesi Tamás, Jantyik Csaba, Fehér Júlia, s a nemrég elhunyt Ternyák Zoltán. (Szõke András egy évvel felette járt, s ennek a ténynek késõbb még nagy jelentõsége lesz…) Az osztály rendelkezett azzal az elõnnyel, hogy aki közülük a záróvizsgán megfelelt, az felvételi nélkül léphetett be a szentélybe: a színmûvészetire.
Badár Sándor azonban nem jelentkezett erre a vizsgára. Az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy a megajánlott helyek száma mindössze kettõ volt, s a vizsgára az osztályból tizenheten jelentkeztek. Nem akart tizennyolcadik lenni. Nagy kaland volt a gimi - összegzi.
Mivel az intézményben többek között emelt szintû magyart, emellett filmesztétikát, drámaelméletet, beszédtechnikát tanultak, elhatározta, hogy tanár lesz. S jelentkezett is a nyíregyházi fõiskolára: testnevelés-földrajz szakra… A földrajz vizsga jól sikerült. De a tesi… A magasugrásnál a többiek 140 centiméternél kezdték a gyakorlást, az én egyéni csúcsom pedig 145 centi volt.
Azzal nyaggatom, hogy talán mégis jobb lett volna jelentkezni arra a vizsgára, de azt mondja, nem hiányzott neki a fõiskola "nyírós" légköre, s az elõreláthatóan hosszú évekig tartó menetelés a színházi hierarchiában. A balsikerû felvételi után elment honvédeni. Két évig tartó határõrzés után kerül vissza Szentesre a vasúthoz - váltókezelõnek. Ami már csak azért sem vicc, mert tizenkét évet töltött ott. Egyes kritikák csak a "szentesi vasutas"- ként aposztrofálják. Földrajzi hovatartozástól függetlenül vasutas viszont csak akkor lehet a földi halandó, ha szóról szóra megtanulja a 24 kötetre rúgó szabályzatot. Nem túlzás: a vizsgán egyetlen betût sem lehetett kihagyni, így csak harmadikra ment át. Itt jött vissza a gimis hangulat… A vasút állam az államban, külön nyelvezettel, vaskalapos fõnökökkel. Közben meg egy csomó tök érdekes figura dolgozott ott, volt, aki több diplomával. Jókat röhögtünk. A vasút maga az abszurd dráma. Ezt gondolhatta Szõke András is, aki néha meglátogatta, elücsörgött a bakterházban, jól szórakozott, s jegyzetelt. Õ akkor már - saját megfogalmazása szerint - a filmszakmában dolgozott: a Horizont moziban volt takarító. Közben azért néha filmeztek is. Az Európa Kemping vasutas-jelenetét például szolgálat közben vették fel… Senki nem jönne rá, pedig Badár (a filmben szintúgy Badár) közben 54 állomással kommunikált! S egyetlen vonat sem siklott ki.
A vasút egy darabig megtûrte a fura fickót. Nem is tehetett volna mást, hiszen Sándor a szabadnapjain forgatott, amikor szolgálat volt, rendre megjelent. Aztán az utolsó évben már nem volt annyira kívánatos, hogy a folyamatosan ide-oda mozgó tonnák tízezrei között egy ilyen vigyorgó alak tébláboljon. Ráadásul akkor fejezte be a Roncsfilmet, kivette minden szabadságát, meg még egy kicsit, elment a téli olimpiára a szánhúzó kutyáival, majd nem tért azonnal vissza, mert kezdõdött a Filmszemle. Az összes addigi hóbortjait elnézték, de ez már sok volt: a 24 kötet egyetlen sorában sem találtak arra utaló indokot, hogy tovább alkalmazzák.
Pesten addigra már "ismert" ember lett. Máig félamatõrként tartják számon, van, aki az "örök joker"-nek hívja. Úgy könyvelték el, mint aki nem rendelkezik sztárallûrökkel, s akire rá lehet bízni egy munkát, mert ért hozzá. Ennyi. A vasút ebbõl a szempontból is jó iskolának bizonyult. Egy bakter eszén nem tudsz túljárni - vigyorog, s én készséggel elhiszem. Kemény társasjáték az… S én nem érzem azt, hogy úgy kellene járkálnom, mint aki különb a többieknél.
Még most sem? - kérdem, és a pólójára mutogatok, a cannes-i sikerhez már a telefonban gratuláltam. Nagy öröm ez - mondja -, s még nagyobb azért, mert a filmet nem itthonról nevezték, hanem meghívták. Azt beszéltük a Pindroch Csabával, hogy ha nem is nyerünk, már nyertünk.
De nyertek. (Magyar film eddig egyszer kapta ezt a díjat: 1982-ben Gothár Péter 'Megáll az idõ' címû alkotása.) 3000 filmbõl választottak ki húszat, köztük a metrófilmet. Ráadásul a Kontrollt megvásárolták az amerikai, a kanadai és az európai filmforgalmazók, nem beszélve arról, hogy itthon is közönségsikert aratott, s még a szakma sem húzta le. Nagyon akartuk ezt a mozit, s a Nimród zsenialitásának köszönhetõ, hogy létrejött. "Biztos vagyok benne, hogy ahogy egy olimpiai éremnek egy ország örül, úgy erre a díjra is minden magyar büszke" - táviratozta a rendezõnek a kultuszminiszter.
Négy évig készültek rá. A filmkészítéshez ugyanis - közhely - pénz kell, s itthon az nem jött össze. Erre Antal Nimród készített egy klipet a nemlétezõ filmhez, s amikor a húzódozó pénzemberek bizonyítékot akartak, belökte a kazettát a készülékbe. Meggyõzõ volt. De még így sem indult a fáklyásmenet, hiszen egy honi bank fél évig ült a végre átutalt összegen. Hol elindultak, hol megálltak, jöttek-mentek a telefonok: Ma kezdünk! Ma mégsem kezdünk… Közben a BKV is megneszelte, hogy itt bizony a renoméja forog kockán, ezért visszalépett a forgatási engedély megadásától, s errõl csak vezéráldozat meghozásával lehetett lebeszélni. A Nimród tehetsége vitte a filmet, meg a gárda. Minden pillanatában ott voltunk. Onnan tudom, hogy jó a film, hogy a világosítók nem a sarokban hevernek viccet mesélve. Nem csak tehetség, hanem kiváló szervezõkészség is kellett a forgatáshoz, hiszen mindössze 39 éjszakájuk volt, pontosabban minden nap fél tizenegytõl hajnal négyig állt rendelkezésükre a "díszlet". Minden másodpercben történt valami, nem lehetett kihagyni egyetlen pillanatot sem. S a pénz is így volt kiszámolva. Nimród remekül bánt az emberekkel, s a stáb is kiváló volt, másképpen nem lehetett volna ebbõl a savanyú metrószagból egy ilyen szép képi világú film.
Azt mondják, Cannes-ban Quentin Tarantino, a fõzsûri elnöke is megnézte a Kontrollt, legalábbis a film alkotói úgy tudják. Tim Roth, a 'Sajátos nézõpont' (Un certain regard) elnevezésû szekció elnöke azonban biztosan. Van egy gólunk…De minden meccs a sípszóval kezdõdik - mondja Lecsó, a BKV ellenõr a Határ Csárda napsütötte teraszán.
Hogyan tovább? Már van egy tovább: Badár Sándor jelenleg a Godot Kávéház stand-up comedy-jében lép fel többek közt Szõke Andrással, Hadházy Lászlóval és Litkai Gergellyel. Nem könnyû mûfaj ez a fajta könnyûmûfaj: 40 percig kell ébren tartani, mi több felcsigázni a közönség figyelmét díszletek, eszközök, partner nélkül. "Nincs mese, nincs szerep mögé búvás. Jobb, mint egy Rorschach-teszt…"- írta róluk Molnár Gál Péter az ÉS-ben. A mûsort az egyik tévécsatorna is leadja, s nyáron kiköltöznek vele a Hajógyárira is, a Mokka Cukába.
Vattatyúk (1990), Roncsfilm (1992), Európa kemping (1992), Citromdisznó (1992), Nyugatról Keletre, avagy a média diszkrét bája (1993), Bolse vita (1996), Országalma (1998), Gengszterfilm (1999), Anarchisták (2001), A Hídember (2002), Kontroll (2003), s jön a következõ is: természetesen Szõke Andrással, sok szentesivel, jó forgatókönyvvel.
De addig még a füvet is össze kell gyûjteni, mert délután jönnek a gyerekek lovagolni, jön a gyereknap is, no és én is megnyugszom, hogy nem marad el a nyári lovas tábora sem - van a munka, és van a hobbi -, mert ezt jópár, évek óta visszajáró gyerek sosem bocsájtaná meg neki, Cannes ide vagy oda.

***

Kontroll