> Ruzsin Annamária

Bëlga

Az együttes augusztus 12-én ad koncertet a városháza udvarán este kilenc órától, a Performance-fesztivál keretében.

A zenekar két alapító tagja ugyanabban az iskolában tanult meg írni-olvasni, és bár Bauxit a ruha-, Mégötlövés pedig a vendéglátóipar irányába indult, együtt szórakozták át a középiskolás éveket - egy lemezjátszó és egy mikrofon társaságában. Néha felvették az anyagot, mutogatták a haveroknak. Elsõ nyilvános bemutatkozásuk a ruhaipari technikum egy divatbemutatóján volt, valószínûleg sikerrel, mert utána három éven keresztül rendszeresen csinálták. Késõbb mindketten a Tan Kapuja Buddhista Fõiskolára jártak, Tokyo szintén, megismerkedésük mégis a Tilos Rádióban történt: néhány tanáruk készített ott mûsort, meghívták mindhármukat, és ott szembesültek a hassonszõrûségükkel. Még aznap elmentek Bauxithoz - övé volt a lemezjátszó - és megcsinálták gyorsan a BKV címû számot - az út megihlette õket… amúgy mindhármuknak van bérlete.

- Szövegalapúak a számaitok.
- Hát igen. Megélni is próbáltunk már ebbõl. Én másfél évig, a legutóbbi idõkig dolgoztam reklámszöveg-íróként, a Tokyo meg még mindig ezt csinálja egy webes cégnél. Azért, hogy anyagilag ne függjünk a zenekartól, mert akkor el kellene kezdeni többet koncertezni. Ha kevesebb a koncert, kevesebb a pénz, ha viszont több a koncert, akkor meg megunjuk. Általában másfél-kétórás koncerteket nyomunk.

- Azokat a számokat, amik nem kerültek föl a lemezre, leadjátok koncerten?
- Le fogjuk. Elõbb még össze kell õket rakni teljesen jóra, meg azt tervezzük, hogy kihozunk 1 pótlemezt, amire remixeket rakunk fel, meg azt a 7-8 számot, ami az albumról lemaradt.

- Hogyan készülnek a számaitok?
- Titusz, a dj csinálja a zenét, szöveget meg mindenki magának ír.

- Van egységes "imidzsetek", vagy az öltözködésben is mindenki maga dönt?
- Sokáig az volt, hogy mindenfélét magunkra vettünk, amit akartunk, aztán a Tisza felajánlotta, hogy ad ruhákat, és abban nagyon kényelmesen éreztük magunkat. A színpadképet is feldobta, hogy hol egyszínû, hol meg lehet fazonon belül a színeket variálni, ráadásul meg egy hátizsákba befér az egész, nem úgy, mint az öltöny. Úgyhogy abban vagyunk a legtöbbet mostanában. De nincs szponzori szerzõdésünk.

- A Tisza az ÁPV Rt tulajdonában van, úgyhogy ezek szerint ti állami cipõben nyomjátok a nemzeti hiphopot…A klipetek hogyan készült?
- Pálffi György (a Hukkle rendezõje - szerk.) rendezte, Pohárnok Gergõ fényképezte. Egynapos volt a forgatás, õk szereztek iskolát, statisztagyerekeket meg mindent. Szívességbõl vállalták el, mert semmi pénzünk nem volt rá. Most még lesz vetítés a gyerekek szüleinek, meg a zenetévé szûrõjén át kell mennie. El tudom képzelni, hogy például a banánra kotonhúzást, azt például ki kell majd takarni, bár a biológiatanárok sok középiskolában így szemléltetik az óvszer használatát - Amerikában ez már évek óta bevett módszer. Csak hát Magyarországon sok szempontból más a helyzet. Mi benne hagytuk, aztán ha akarják, legfeljebb kitakarják.

- Azt olvastam, hogy a "Nyócker" címû animációs film zenéjét ti csináljátok.
- Hát ez egyáltalán nem igaz. Nagyon sok a dezinformáció a sajtóban. Például egyik vasárnap véletlenül hallottam az egyik rádióban, amint Dévényi Tibor "Tibi bácsi elintézi" címû mûsorában a másik mûsorvezetõ azt mondta: most megmutatok neked egy számot a belga új lemezérõl, a királyok a házban címû történelmi nótát. Erre azt mondja a Dévényi Tibor, hogy tényleg? Hát a belga zenekar, az egy fél hónapja engem fölkért, hogy szerepeljek az új videoklipjükben, és én örömmel megyek is…
Hát ez nekünk meg se fordult a fejünkben, õ meg a saját szájával mondta.

- Akkora név vagytok már, hogy maga Dévényi Tibi bácsi bekívánkozik a klipetekbe?
- Nem, szerintem inkább összekevert valakivel. De ilyenek nap mint nap érnek. A Nyóckernél az volt, hogy kb. egy éve fölkértek, hogy írjunk részeket, aztán abból nem lett semmi. Aztán az egyik srác, aki csinálja a filmet, meghallotta egy koncertünkön a Politikai képviselõ boogie-t, és azt mondta, nekik ez kéne. Beleegyeztünk, de aztán kiderült, hogy õk konkrétan politizálni akarnak ezzel. Mi meg nem szeretnénk annak a számnak az üzenetét így félreértelmezhetõvé tenni. Szerettük azt a nótát, és nem akartuk bármire odaadni.

- Mennyire lett sikeres az új lemezetek?
- Hát elég jól fogy… már 4500 fölött van a lemezeladás, három hónap alatt. Az elõzõbõl ötezret vettek meg két év alatt.

- Pedig sokan támadtak titeket a Tesco-s akció miatt…
- A Tesco-s koncepciót arra találtuk ki, hogy egyrészt lehessen kapni, másrészt olcsó legyen. A közvetlen terjesztés elérhetõvé tesz, mert vidéken egyszerûen nem lehetett hozzájutni. És sokkal olcsóbb lett így, nem értem, más zenekarok miért nem csinálják így. Mert ha 2499 Ft, akkor valószínûleg nem fogják annyian letölteni sem, meg másolgatni, mert annyit talán inkább rászánnak, mint 4500 Ft-ot.

- Ez felháborít titeket?
- Egyáltalán nem. Nekem 16 évesen az összes zeném másolt kazettán volt meg, ami ugyanaz, mint ma egy írott CD vagy egy winchester, és nem éreztem bûntudatot miatta.

- A kiadótok mit mond erre?
- A kiadónak kötelessége errõl negatívan vélekednie, de tiszteletben tartja azt, hogy minket ez egyáltalán nem érdekel. A net nagyon jó fóruma annak, hogy elterjedjenek dolgok. Chuck D egy nagy harcosa ennek, õ saját kezûleg tette föl az új Public Enemy lemezt, hogy minél több ember hallhassa. Mi ezt nem tehetjük, szerzõdések vannak. De az a koncepciónk, hogy ami nem jelenik meg a lemezen, azokat a számokat felrakjuk mi, az albumot meg úgyis felrakják majd sokan.

- Fogtok angolul nyelvû számokat írni?
- A szövegvilágunk nagyon kötõdik a magyar témákhoz, ezért elég furcsa lenne. Ahhoz kint kéne élni Angliában, és még akkor se biztos, hogy összejönne.

- Ezek szerint nincsenek nagyra törõ terveitek?
- Az, hogy a zenekar így létrejött, számunkra is egy meglepetés. Most már tudatosan csináljuk, tehát fordítottunk, ami így, szinte véletlenszerûen kialakult, azt igyekszünk fenntartani, de maga a zenekar jellege nem engedi meg, hogy olyan formában legyen nyomva, mint mondjuk egy populáris zenekar. Onnantól kezdve elvesztené az erejét. Végülis mûködött reklám nélkül, úgy, hogy nem lehetett kapni, megállta a helyét és nagyon sokan megszerették az utóbbi két évben, amióta megjelent a lemez.

- Szentendrén is népszerûek vagytok, most jöttök ide másodszor az idén, ha jól tudom.
- Hát igen… (nevet) voltunk Szentendrén valamikor márciusban talán. Ott volt eddig a legláthatóbban széttagolt a közönség, ugyanakkor mégis nagyon homogén volt a koncert alatt végig. Az elsõ két sorban 8-10 éves gyerekek voltak, mellettük, a hangfalak mellett az apukák, akik ott vigyáztak a gyerekekre. Mögöttük egy csokor punk, aztán õmögöttük tinilányok, utána idõsebb emberek, és mindenki ugrált meg élvezte. Jó volt nagyon. Korai volt az idõpont, kilenc óra, családostul jöttek az emberek. Mi meg mindannyian vírusos influenzában szenvedtünk, Titusz lázas volt, én nem tudtam nyelni, Tokyonak nem volt hangja, a Barnának meg hasmenése volt...