Ennyi tellett - nyilatkozik az üzemeltetõ

- Úgy tudom, jelenleg nincs érvényes szerzõdése a strand üzemeltetésére.
- Elõkészületben vannak a szerzõdések. A polgármester úr megkért rá, hogy csináljam még ebben az évben, mert nincs olyan ember, aki ezt most hozzáértéssel meg tudná csinálni. Beruházó bármikor jöhet, bizonytalan idõre ezért senki nem akarja elvállalni
- 1993-ban ön ezt úgy kapta meg mûködtetésbe, hogy nem kellett fizetnie érte, igaz?
- Szinten tartás volt a feladatom. Ez nem egy nyereséges strand, már a rendszerváltás elõtt is támogatták évi 5 millió forinttal, a 80-as években a DMRV Rt. Ez most 30-40 millió forintnak megfelelõ összeg.
- Az eredeti szerzõdését 1999-ben módosították, azóta évi egymillió forint hozzájárulást is adott a város a mûködtetéshez.
- Ez így volt, de két cégrõl van szó. FA-LAK Kft-nek nevezték, amelyik korábban szerzõdött, én társtulajdonos voltam abban a cégben. Most én, mint Mészáros János, egyéni vállalkozó fogom csinálni, az új szerzõdés az egészen más lesz.
- Voltak a szerzõdésmódosításkor követeléseik egymással szemben?
- Szépen meg tudtunk egyezni. Kölcsönösen voltak tartozások, én 3:1 arányban jóváírtam nekik. Úgy érzem, tettem a városért.
- Így került be ez a módosítás, hogy az üzemeltetésbe beszállt a város?
- Az üzemeltetésbe csak nagyon minimálisan tud a város beszállni, jelezte felém, hogy nincs több keret.
- A 99-es módosítást még a FA-LAK Kft.-vel kötötte a város?
- Igen, a FA-LAK-kal. Azért módosítottuk, mert korábban volt valamennyi termálvíz. Ez viszont idõközben megszûnt.
- Mitõl szûnt meg, arról lehet tudni valamit?
- Ez egy hosszú, bonyolult folyamat, a geológusok talán meg tudnák ezt magyarázni, de magyarul a lényeg az, hogy ezek a járatok, ahova befolyik a víz, ezek egy idõ után, ha nincsenek kellõképpen kezelve, akkor eldugulnak. Vannak erre különbözõ módszerek, a savazásos módszer például. Ha ezek nem történnek meg, akkor vízbetörések vannak, eldugulnak a járatok. Nagyon komoly költség ezeket tisztítani, és a városnak nem volt erre pénze. Legutóbb már csak percenként jött olyan 60-70 liter a termálkútból.
- Ezt a várossal felmérette akkoriban, kért hozzájárulást?
- Úgy döntöttünk annakidején, hogy ha arra nincs pénz, hogy új kutat fúrjon a város, a kútnak a felújítása megint 10 milliós tételû lett volna, akkor inkább nem mûködtetjük tovább.
- Azt hallottam, hogy megpróbálták a kutat berobbantani a nagyobb vízhozam reményében.
- Ez marhaság. Meg lett bízva a Ceglédi Vízkutató és Fúró Vállalat ezeknek a szûrõknek a tisztításával. Ehhez van egy ilyen vékony zsinór, ilyen robbanózsinór, ami nyomást vindifikál ott lent, és ez kinyomja a szûrõbõl az oda berakódott kavicsot, meg ami még a szívás hatására odament. Ez kozmetikázásnak jó volt, de valójában új kutat kell fúrni. Így hozott 50-60 litert percenként - két három vödörnyit. Leányfalu kútja percenként 1000 liter vizet hoz. Azzal egy éjszaka alatt megtöltenek egy medencét. Ott a kutat jobb helyen fúrták, annak idején a geológusok ott lelkiismeretesebben dolgoztak.
- Az új kutat máshová tervezik?
- Persze, és reményeink szerint ott sokkal több víz lesz, de hát senki nem lát a föld alá, a geológus csak azt tudja mondani, hogy hol nagyobb a valószínûsége.
Szentendrét az isten is arra teremtette, hogy fürdõváros legyen, minden adottsága megvan hozzá. Jó lenne, ha a kormány a nemzeti stratégiát megváltoztatná, és a fürdõprogramot továbbvinné.
- A Széchenyi-tervbõl hogyhogy kimaradt a város?
- Ennek biztos vannak politikai magyarázatai is. Itt baloldali városvezetés volt. Lehetne magyarázni, de a politikába nem akarok belebonyolódni, az is egy szakma. De most, ettõl a kormánytól a város elvárja, hogy Szentendrébõl legyen fürdõváros.
- Hogyan képzelik a kútfúrást?
- Én, Mészáros János, a kemping tulajdonosa, és az önkormányzat 50-50 %-ban fogjuk finanszírozni.
- Ettõl az ön bérlõi jogviszonya megváltozna?
- Itt nem én vagyok a lényeges. A város szépül, gazdagodik belõle, és én is itt élek.
- Milyen nagyságrendû a beruházás?
- 50-60 millió körüli.
- Ennyi pénzt az ember csak úgy, jó szándékból nem ajánl föl.
- Nekem itt van a kempingem, a barátomnak itt van szállodája, a másiknak panziója - én ezt most megtehetem, és meg is teszem. Van egy többmilliós értéket képviselõ telkem, ezt ajánlottam fel. Az a feltétele, hogy itt, a Papszigeten létesüljön fürdõ. Nekem a szívem csücske ez a Papsziget.
- A város ezért cserébe nem ajánlott fel önnek semmit?
- Nézze, én itt lakom, itt a kempingem, és ha eladásra kerül, növeli az értékét.
- Milyen értéket képvisel a kemping?
- Ez még nem publikus, tárgyalásokat folytatok. A végén úgyis ki fog derülni. Nagy értéket, mondjuk úgy. Sajnálom is, hogy el kell hagynom, ha akarnak itt fejleszteni. Nézzen itt körül, ez egy elég jó munkahely, nem uránbánya.
A stranddal az a nagy baj, hogy a víz hideg, csak a nap melegíti. A termálkút öt éve le van állítva, de nem is akarunk azzal foglalkozni, csak kútba dobott pénz lenne.
Inkább a fiatalok szeretik ezeket a medencéket, úszásra. Gyerekeknek, idõsebbeknek túl hideg. A gyerekmedencét nem is fogjuk megnyitni. A kút vize, amirõl töltjük, 16 fokos. Mire az 22-re fölmelegszik…5 nap, 1 hét, idõjárástól függõen. A vízforgatók elavultak, egy-egy idény alatt legalább kétszer le kell engednem a vizet ahhoz, hogy megfelelõ minõségû, tisztaságú legyen.
- Az eredeti szerzõdés szerint fejlesztési koncepciót kellett kidolgoznia a strandra vonatkozóan. Ebbõl lett valami?
- Nem, nem készült ilyen. Egy minimális fejlesztést el kell mindig végezni, de ez a minimális is milliókban mérhetõ. És ez abszolúte veszteség. Én ezt nem is vállalnám magamra, ha nem itt lenne a kempingem mellette. Itt csak az a kérdés, hogy amíg a beruházó megjön, valamilyen szinten rendben legyen tartva.
- Készültek annak idején fejlesztések?
- Amit a szerzõdésben elõírtak akkor, ilyen egészen minimális, például a játszótér. Ennyi tellett. Sõt, ugye elment a termálvíz, ezzel még tovább növekedett a veszteség. Ez a strand havi másfél-kétmillió forintos veszteséget csinál.
Én azt mondom, hogy mindenki tegyen le annyit a városáért, a szûkebb pátriájáért, amennyit én letettem.