Ha pusztán az elmúlt hetek-hónapok sajtómegjelenései alapján próbálunk információhoz jutni a Kis-Duna híddal kapcsolatban, gyökeresen ellentmondó nyilatkozatokba, adatokba és magyarázatokba botlunk. Úgy tûnik, mintha kifejezett cél volna a tisztánlátás akadályozása. A Városképek megpróbál áttekintést adni a történtekrõl.

Kezdetek

Budakalász már az M0-hoz kapcsolódó elsõ érdemi egyeztetések során (1992) világossá teszi: az út építéséhez feltételül szabják, hogy amennyiben az M0 és a 10. sz. fõút kapcsolatát nem a híddal egyidõben helyezik forgalomba, elkerülõ utat kell építeni és a Lupa-szigeti csomópontot szintbeli megosztással át kell építeni.

1994-re elkészülnek az engedélyezési tervek. Szigetmonostor is eljuttatja kikötéseit az Autópálya Igazgatóságnak: azzal a feltétellel járul hozzá a hídpillér területükön való elhelyezéséhez, hogy a Szentendrei-szigetre a közvetlen közúti csatlakozást elkészítik.

1995-ben Szentendre, Budakalász és Pomáz megállapodik az elkerülõ út kialakításáról és nyomvonaláról. Egyeztetnek a minisztériummal, mely tanulmánytervet készíttet az M0-hoz kapcsolódó közlekedési feltételek, hídváltozatok lehetõségeinek felmérése. Ekkor valamennyi szereplõ tudomásul veszi, hogy közvetlen leágazás ("A" változat) az autópálya hídjáról a szigetre a természetvédelmi és vízvédelmi hatóságok elõírásai miatt nem létesíthetõ. Szigetmonostor azonban ragaszkodik az útkapcsolathoz, ekkor jelennek meg elõször a kishídra különféle hely-variációk:

- B: a Dera-patak déli oldalán, kb. a pomázi bekötõút magasságában
- B1: a patak fölött, az orosz laktanyánál
- C: a Postás-strand vonalában
- D: Szentendre északi határán, a Határcsárda kompkikötõjének helyén.

1995. szeptember 6-án a monostori képviselõtestület állásfoglalásában kijelenti, hogy a legoptimálisabb hídhely a C változat szerinti, és felszólítja a polgármestert, hogy kössön megállapodást "Szentendre Város elöljáróival".

Az elsõ bólintások - Szentendre egyeztet

A találkozó 1995. szeptember 11-én jön létre Szentendre akkori polgármesterével, Kállay Péterrel. A tárgyalás eredményeként - testületi felhatalmazás hiányában - egy mindkettõjük által aláírt "Emlékeztetõ" születik, miszerint :
"közös megállapítást nyert, hogy a jelenlévõk egyhangúlag a tanulmánytervben szereplõ C variáns déli irányba történõ kb. 100 méter eltolásával a meglévõ piactérhez vezetõ út nyomvonalára áttervezve a C1 megoldást fogadják el. Megvalósíthatóságként a terv szerinti B1 lehetõség is elfogadható, mind Szentendre, mind Szigetmonostor számára."

A szentendrei testület november 14-i ülésén részt vett Szilágyi Lajos, Szigetmonostor polgármestere is, aki gyújtó hangú beszédével megingatta a kezdetben B-párti helyi testületet, végül a megállapodás-tervezet elfogadott szövegébe a "B és C helykijelölõ variáció által lehatárolt területszakasz" került be, azzal a kikötéssel, hogy a pontos helykijelölést "teljes környezeti és közlekedési állapotot vizsgáló döntés-elõkészítõ hatástanulmány" elkészülte után lehet csak megtenni.

1997. július 1-jén a Fõvárosi Vízmûvek Rt. hivatalos állásfoglalásában kijelenti, hogy - a vízbázis védelmében - továbbra is a legészakibb, D jelû változatot tartja a maguk szempontjából a legelõnyösebbnek, de bizonyos, a levélben részletezett feltételek mellett elfogadhatónak tartják a C variációt - oly módon, hogy a meglévõ közút jelenlegi keresztezõdésétõl mintegy 800 méterre északra épüljön ki a csatlakozás (ez hajszálpontosan a Postás-strand közepén menne keresztül). A helyszín indoklásai közt szerepel, hogy a folyó itt a legkeskenyebb, és - ennek nemcsak azért van jelentõsége, mert ez bizonyára olcsóbbá is teszi a megépítést, hanem mert - a híd pilléreit, a Duna zavartalan lefolyása érdekében, a parton kell elhelyezni olyan magasságban, hogy csak egészen magas vízállás esetén érintkeznének a folyóval.

1999. szeptember 29-én születik meg a Környezet- és Természetvédelmi Fõfelügyelõség engedélye. Ez a dokumentum - a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal építéshatósági megkötései alapján - az M0 északi szektora megépítésének feltételéül

elõírja egy közúti Kis-Duna híd létesítését a tanulmányterv C változata szerinti helyen: a Postás-strandon.

Ennek a környezethatósági engedélynek a várost közvetlenül érintõ tartalma ellenére szándékosan, vagy véletlenszerûen Szentendre - olyan, kevésbé érintett szereplõk mellett, mint a váci Göncöl Szövetség vagy Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata - nem volt címzettje. Pedig a történet szempontjából perdöntõ dokumentum, amelyet sokan úgy értelmeznek, hogy az idézett megkötéssel az M0 Északi híd beruházás elindítása a kishíd postás strandi megvalósításának foglyává vált, vagy vele, vagy sehogy.
Érdekes, hogy a Közigazgatási Hivatal többek között azzal indokolja megkötéseit, hogy az érdekelt térségi települések véleményét figyelembe vette álláspontja meghatározásakor. Errõl azonban Szentendrén a polgármesteri hivatalban dokumentum nem lelhetõ fel, ilyen egyeztetés, melyen az elõzõ városvezetés támogatta, vagy hozzájárult volna a C variánshoz, nem volt. Ellenkezõleg,

az elõzõ ciklus végén olyan rendezési tervet fogadott el a város, amely kizárja a postásstrandi híd megvalósítását.

Ezt követõen majdnem 3 évig nem történt semmi, az Orbán kormány alatt az M0 északi szakasza továbbépítésének felgyorsítása nem volt napirenden. Az új kormány azonban programjába vette az Északi híd 2006-ig történõ megvalósítását.

2003. február 3-án a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (KDV VIZIG) érdekegyeztetõ tárgyalást hív össze a Szentendre város szabályozási tervében szereplõ, vagyis a B változat szerinti hídhely kapcsán, melyen az érintett települések polgármesterein kívül részt vesznek a hatóságok és a vízmûvek képviselõi is. Az egyeztetés során nem születik megállapodás. Az FV Rt. kitart álláspontja mellett, miszerint egyáltalán nem támogatják a hidat, ám amennyiben a vízügyi igazgatóság erre kötelezi õket, kizárólag a D hídhelyet tudják csak elfogadni. Szigetmonostor továbbra is ragaszkodik a híd létesítéséhez, Szentendre pedig állásfoglalásban emlékezteti a vízügyi hatóságot, hogy

Szerkezeti tervét 2002. januárjában, Szabályozási tervét pedig 2002. áprilisában az illetékes szerveknek megküldte, és a helykijelöléssel kapcsolatban visszajelzést nem kapott.

Elvileg elfogadhatónak tartaná az FV Rt. által favorizált D helyszínt a nyugati tehermentesítõ út egyidejû kiépítése esetén, ám ott a hídfõ árvízszint fölé emeléséhez a 11-es út nyomvonalának komoly megváltoztatására volna szükség.

A vízügyi igazgatóság 2003. február 21-én - az összes beérkezett dokumentum mérlegelése után - meghozott döntése szerint "bár Szentendre rendelkezik egy hatályos területrendezési tervvel, amelyben szerepel a Szentendrei-szigetre vezetõ kis híd (a Dera-pataktól mintegy 150 m-re délre)", a hatóságnak akkor is a vízvédelmi tv. és a vonatkozó kormányrendeletben leírtak értelmében kell eljárni. Ennek értelmében a híd és a kapcsolódó utak építéséhez a jelzett helyen nem járulhat hozzá.

A beruházó elhagyná a kishidat

Áprilisban összeül a Dunakanyari és Pilisi Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása. Az NA Rt. képviselõje hozzászólása legelején leszögezi: nem jogutódai a korábbi autópálya-szerveknek. Nekik a kormányhatározat végrehajtása a feladatuk, ebben az M0 északi hídján kívül 4 további Duna-híd megépítése szerepel - a Kis-Duna híd azonban nincs közöttük. Egyébként is csak az autópálya-építéssel foglalkoznak, a kapcsolódó beruházások nem tartoznak a hatáskörükbe. Majd közli a döbbent hallgatósággal, hogy az M0 hídhoz

"az építési engedélyezési tervek elkészültek, az engedélyeztetési eljárást megkezdték. A tervek nem tartalmazzák a szigetmonostori hidat és a budakalászi elkerülõ utat."

Ezután Mihályi Miklós, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium osztályvezetõje bejelenti:

a Szigetmonostori híd tervezésére csak 15 év múlva kerülhet sor.

Szigetmonostor polgármestere közli, hogy Monostor ragaszkodik a kishídhoz, amelyrõl megállapodást kötött az elõzõ autópálya szervezettel, és bármi legyen is most a nevük, azt érvényesnek tekintik, szerzõdésszegést emlegetnek. Budakalász szintén kitart álláspontja mellett. Miakich Gábor is a kishíd mellett érvelt, hozzátéve: Szentendre érdeke, hogy az a város központjától minél délebbre legyen.

Ezt követõen június 18-án, a szentendrei polgármester irodájában újabb egyeztetésre kerül sor, melyen részt vesz Szentendre alpolgármestere és fõépítésze (A. Petényi Zsuzsa), a monostoriak részérõl a mûszaki csoport vezetõje valamint a szigeti települések fõépítésze, és a tervezõiroda egyik munkatársa. A szerkezeti tervek és a vízbázis védelmi terv tanulmányozása után ekkor még

egybehangzóan a Szentendrei Betonelemgyár területének déli határán tervezett út tengelyében jelölik ki a hídfõ helyét. Megbízzák az A.D.U. Kft-t, hogy ilyen tartalommal készítsen vizsgálati tervet a települések szerkezeti tervének készítéséhez.

Fordulat!

Hogy mi történhetett alig másfél hónap alatt, nem tudni - talán ekkor szembesültek a környezethatósági engedély megkötéseivel -, de Szigetmonostor polgármestere augusztus 3-án az FV Rt-nek küldött levelében már azt írja,

"a két (! szerk.) település elõzetes egyeztetéseken még elfogadhatónak minõsített helyszínre pontosította a 'C' változatot. Errõl készített vizsgálatot a rendezési terv készítõje, az A.D.U. Építési Iroda Kft."

2003. augusztus 12-én újabb egyeztetõ tárgyalás kishíd-ügyben, Szentendre részérõl Radványi G. Levente alpolgármester vesz részt. Az egyeztetések már egyértelmûen csak a C hídhelyrõl szólnak.

Az FV Rt. augusztus 18-án kézhez kapja a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatóságának levelét - õk is engedélyezõ szakhatóságként szerepelnek -, melyben közlik, hogy õk a hídváltozatok közül a D jelût tudják elfogadni,

"a felmerült C változat természetvédelmi szempontból nem elfogadható, mert a kapcsolódó út erdõterületen vezetne keresztül és tervezett 'NATURA' 2000 területet érint."

A vízmûvek szeptember 2-án írt állásfoglalása ismét a D változatot hozza képbe, kijelentve, hogy a módosított C változat - melyet a szigeti települések település-szerkezeti tervein szerepeltetnek - számukra elfogadhatatlan. E levelük szerint az említett variáció 72 db csõkút kizárásával fenyeget.

Falusi kurázsi

Válaszul Szigetmonostor a 2003 márciusában, a szentendrei-szigeti vízbázisok biztonságba helyezésérõl szóló tervhez kiadott szakhatósági engedélyét december 12-ével visszavonja.
A vízmûvek december végén - különbözõ hatósági állásfoglalásokra hivatkozva - kéri az eredeti határozat visszaállítását.

Ekkortájt a kérdés országos szintre kerül: december 15-én Gulyás József SZDSZ-es országgyûlési képviselõ (Szentendre korábbi alpolgármestere) a parlamentben kérdéssel fordult a gazdasági és közlekedési miniszterhez az M0 északi híd megépítésével kapcsolatos fejlemények tárgyában. Csillag István válaszában elmondta, hogy az újpesti önkormányzattal létrejött a megállapodás, a budai oldali települések önkormányzataival azonban még folynak az egyeztetések:

"Úgy gondoljuk, hogy Szigetmonostor esetében a Szentendrével összekötõ Kis-Duna híd megépítése, Budakalászon pedig egy négyszámjegyû út (normál közút - a szerk.) megépítése az, ami az északi híd megépítésének a feltétele, amit vélhetõen éppen a közérdek jellegére tekintettel el fogunk tudni érni a közeli hetekben."

Nyilatkozatháború

A miniszteri válasz másnapján vízmûvek vezérigazgatója közleményt ad ki, mely szerint az általuk készített hatástanulmány alapján (melyet egyébként sehol nem mutattak be) már közel 240 db kutat (jelentõs gyarapodás! szerk.) kellene kivonniuk a víztermelésbõl. A Demszky Gábor fõpolgármesterhez írott, de a sajtóban is nyilvánosságot kapott bejelentés szerint a híd megvalósítása drasztikus, minimum 60 %-os vízdíj-emelést eredményezne a fõvárosiak számára.
Válaszul Szigetmonostor polgármestere sajtónyilatkozatában cáfolja a vízmûvek a kiesõ hidak számáról megadott adatait, a kutak teljes és pontos számát megadva közli: álláspontjuk szerint a hídépítés az FV Rt. 436 db kis teljesítményû csõkútjából összesen négyet érintene, közvetve, míg a 36 db közepes és 87 db nagy teljesítményû kútja érintetlen maradna.

Ezután Szigetmonostor a Pest Megyei Közgyûlés elnökéhez fordul támogatásért. A Területfejlesztési Tanács (PMTT) eljuttatja álláspontját a GKM-nek, mely szerint támogatja a térség önkormányzatainak jogos igényét, hogy a jogerõs környezetvédelmi engedélyben is szereplõ beruházások, a megállapodásnak megfelelõen, az M0 híddal egyidejûleg megépüljenek.

Az egyeztetések közben már folytak, a PMTT 2004. május 19-i ülésén részt vett Mihályi Miklós, a gazdasági tárca illetékese is, hogy beszámoljon a helyzetrõl. Elmondása szerint az FV Rt-tõl aznap érkezett meg a hozzájárulás a C nyomvonal szerinti híd megépítéséhez, részletes kikötésekkel a megépítés módjára vonatkozóan. A minisztériumi szakértõ elmondása szerint a megállapodás Budakalásszal folyamatban van, feltételeik teljesítését a GKM vállalja.

Szentendre városa is beleegyezett a hídhelybe,

az elõkészített megállapodás már csak aláírásra vár.

Helyben vagyunk

Tavasszal elkészül Szentendre szabályozási tervének módosítását tartalmazó dokumnetum, melyben a városvezetéssel egyeztetett módon szerepel többek között a Postás strandi hídhely(!) A polgármester ez idõ tájt még különbözõ fórumokon a C variáns mellett érvel, egy, a Szentendre és Vidéke február 13-i számában megjelent nyilatkozata szerint:

"Én most úgy látom, hogy csak a Postásnál lehet kikényszeríteni a híd megépítését. Vagy ott, vagy sehol. Véleményem szerint Szentendrének az az érdeke, hogy a híd megépüljön. (…) … ha nem engedjük itt felépíteni a hidat, lehet, hogy soha nem épül meg, ami hosszú távon sokkal rosszabb megoldás lenne."

Idõközben - egyre több helyi híradás nyomán - szembesül a képviselõtestület és a szentendrei közvélemény azzal, hogy a kis híd a postásra kerülhet. Megfogalmazódnak az elsõ aggályok, ellenvélemények.

A szentendrei önkormányzat május 25-i testületi ülésén Mihályi Miklós szintén megjelent. Részben ismertette a PMTT ülésén emlegetett, elõkészített megállapodást, mely szerint "Szentendre Önkormányzata rögzíti, hogy a kis híd helyeként a környezetvédelmi engedélyben meghatározott 'C' változatban még el tudja fogadni, de a 'D' változatot semmilyen formában nem fogadja el. A 'C' változat szerinti hídhely szerepel a város Szabályozási tervében is."(Itt a megállapodás tervezet nyilván az általuk ismert, elfogadásra elõkészített módosításokra utal.)
Cserébe az NA Rt. vállalná "a Szentendrét nyugatról elkerülõ út engedélyezési tervének elkészítését. Az út megépítésére a késõbbiekben történik megállapodás a rendelkezésre álló költségvetési keretek figyelembe vételével".

Mihályi Miklós elmondta még, hogy a környezetvédelmi engedély 2004. szeptember 30-án lejár, és addig még a terveket el kell készíteni, engedélyeztetni és kiírni a közbeszerzési eljárást. A munkálatokat pedig még a nyári, alacsony vízállás idején meg kell kezdeni ahhoz, hogy a törvényben meghatározott, 2006-os átadási határidõt tartani tudják. Ha az engedély lejártáig nem tudják megindítani az építkezést, az egész beruházás legjobb esetben is 5 évet késhet.

Új változatok egyeztetésére már nincs idõ.

Az alig megszólaló MSZP-s képviselõk kivételével a reakció teljes ellenállás volt. Különösen sérelmezték, hogy ezzel a ténnyel, vagyis a C variáció egyedüliként való szerepeltetésével csak most ismertetik meg a testületet. Kérdésként merült fel, mikor értesült errõl elõször az önkormányzat vezetése? Miért nem tájékoztatták a testületet? Fellépett-e a környezethatósági engedélyben foglaltakkal szemben? Válasz nem érkezett.
Volt, aki egyenesen zsarolásnak nevezte, és felháborodásának adott hangot amiatt, hogy rájuk hárul a felelõsség, és választani kényszerülnek a város elsõdleges érdekei és az M0 híd megvalósításának ellehetetlenítése között. Tiltakoztak azért, mert úgy látszik, miközben más települések elérték amit akartak, addig a városnak a késõi elutasítás miatt csak a "bûnbak" szerepe juthat. Emellett érthetetlennek nevezték, hogy egy

olyan híd elhelyezésérõl kellene dönteniük, ráadásul a déli belvárosban, melyrõl még semmiféle terv nem készült.

Szigetmonostor polgármestere ismét elõadta érveit, de ez a testület most nem bizonyult olyan megértõnek.
A döntést a következõ ülésig elhalasztották, hogy legyen idejük megismerni a részletes körülményeket, de egy rögtönzött "vélemény-nyilvánító" szavazás során a jobboldali és SZDSZ-es képviselõk szavazataival elutasították a postásstrandi kishíd variációt. A polgármester és a baloldali képviselõk nem vettek részt a szavazáson.

Újabb fordulat

A június 8-i testületi ülés elõtt egy nappal a képviselõk még nem kaptak írásos elõterjesztést. Miakich Gábor a testületi ülés elején osztotta ki a testületben többséget adó ellenzékiek vezérével, Waschler Tamással is leegyeztetett szöveget, melynek lényegi, 3-as pontja szerint "… továbbra is a 2002-ben elfogadott és az azt megelõzõen a szakhatóságok által nem kifogásolt, a volt szovjet laktanyától délre esõ helyen szerepelteti a kis-dunai átkelést biztosító híd helyét."
A szöveget módosító indítványokkal - például, hogy a fenti helyszínhez a város ragaszkodik - megerõsítve elfogadta a testület.

E döntésével - a 2002-ben elfogadott szabályozási tervvel összhangban - a testület elõször mondta ki, hogy nem támogatja, hogy a Postás strand és a déli belváros életét újrarajzoló híd megépüljön. Az M0 mellett azonban a kishídra végül is igent mondott ugyanebben a határozatában a testület. Adódik a kérdés, hogyan tovább, szakhatóságok? Hogyan tovább, NA Rt? Lesz-e 2006-ra Északi Duna híd?
Szeptemberben már miden bizonnyal többet tudunk.

***

Érzelmileg is kötõdöm - Miakich Gábor a hídváltozatokról

Egy kép a múltból - Miakich Gábor a hídváltozatokról