Leányfalun nem olyan bonyolult

Zoltai Bence a Leányfalui Strandfürdõt üzemeltetõ kft. felügyelõ-bizottságának tagja, és az önkormányzat a strand középtávú fejlesztésével, hasznosításával megbízott munkacsoportjának vezetõje. Arról kérdeztem, õk hogyan oldották meg a helyi strand problémáját.

10 éven keresztül egy szentendrei illetõségû, Castrum nevû társaság bérelte az önkormányzattól a strandot. Teljesen lelakták, semmilyen szükséges fejlesztést nem végeztek el, és a 9. év végén, amikor az akkori jogszabályok szerint vízforgatót kellett volna beépíteni, õk erre már nem akartak pénzt áldozni. Bejelentették, hogy a 10. évet már nem csinálják meg. Akkor éppen különbözõ elmaradt fejlesztések értékével, 18-19 millió forinttal tartoztak a falunak, és úgy tûnik, ez a pénz nagyjából el is úszott. Végrehajtható vagyona a kft-nek nincsen, bár a tulajdonosi kör jelen van a lepencei strand mûködtetésében és az új visegrádi szálloda üzemeltetésében is.
A választások után ebben a helyzetben tanácstalan volt az új önkormányzati vezetés. 2003 januárjában kezdeményeztem, hogy önkormányzati tulajdonban tartva próbáljuk meg üzemeltetni a starndot. Javasoltam, hogy legyen egy 100 %-os önkormányzati tulajdonú kft., melynek élére profi ügyvezetõt veszünk fel, és az összes többit oldja meg õ, de a tulajdont ne rakjuk be a kft-be, az maradjon az önkormányzatnál. Ezt a javaslatot elfogadták.
Felvettünk és tisztességesen megfizetünk egy szakembert, õ pedig foglalkoztat egy csapatot. Az önkormányzattól - melynek 300 millió az éves költségvetése - 15 millió forintot kapott a legszükségesebb fejlesztések elvégzésére. Ezek megtörténtek, a szezon közepére elkészült a nagymedence vízforgatója, és más szükséges felújítások. Az elsõ szezon így is nagyon jól sikerült. Az egész szezonban kb. 90 ezer látogató volt, a nettó árbevétel olyan 50 millió forint körül alakult, ennek egy része a jegyár-bevétel, másik része az itt mûködõ vendéglátóegységek bérlõi által fizetett díj. A kft. 5 millió forint körüli nyereséget produkált. A további fejlesztésekhez minimálisan szükséges néhány 10 millió forintot egyelõre nem tudja kitermelni. Éppen ezért két további döntést hozott az önkormányzat. Az elsõ, hogy ne adjuk el a strandot, a második pedig, hogy ne hozzunk ide olyan befektetõt, aki tulajdont akar. Van egy 1,6 hektárnyi Duna-parti terület, azt fogjuk értékesíteni, és abból, mint önerõbõl indulunk pályázatokon állami pénzekért. Így már összejöhet az az összeg, amibõl felújíthatók, téliesíthetõk és persze vízforgatóval is elláthatók a medencék.
Hogyan tartják karban a kutat?
- Különösebb karbantartást nem igényel. Van egy csõ, aminek a végén van egy szivattyú, azt kell karbantartani. Nálunk tavaly a szezon közepén ment tönkre, akkor kiszedték, felújították az elektromotort, és most megint mûködik. Onnantól lefelé csak csövek vannak. Persze azok is idõnként tönkremennek, de egy jól megcsinált csõvezeték 30 évig jó, akkor aztán fel kell újítani. Ez a része azonban nem annyira bonyolult, mint amennyire elsõ hallásra tûnik.