> Ruzsin Annamária

PMK - "… izgalmas találkozási pont lesz a városban"

Pár éve még arról beszéltek városszerte, hogy a Pest Megyei Önkormányzat Szentendrérõl Budapestre költözteti a könyvtárat. Ez év tavaszán azonban már arról szóltak a híradások, hogy a Megyei Önkormányzat címzett támogatási pályázatot nyújtott be a Megyei Könyvtár felújítására, bõvítésére. Hogyan jutottunk el idáig? Mit tartalmaz a beruházási program? Milyen esélyekkel pályázik a megye? Mit nyer ezzel a város és a térség? Ezekrõl a kérdésekrõl kérdeztem Gulyás Józsefet, a megyei közgyûlés kulturális ügyekért felelõs alelnökét, aki személyesen közremûködött a pályázat elõkészítésében.

- Szentendre alpolgármestereként már az elõzõ önkormányzati ciklus elején, 1998-ban kezdeményeztük Miakich Gábor polgármester úrral, hogy a megyei önkormányzat bírálja felül 1997-ben meghozott döntését, mely szerint a Pest Megyei Levéltár és a Megyei Könyvtár egy közös beruházási program keretében címzett támogatással valósul meg Budapesten a IX. kerületben. A beruházás befejeztével tehát, legkésõbb 2001-ben elköltözött volna Szentendrérõl a megyei könyvtár. Akkor a megye önkormányzatának vezetõi elzárkóztak a korábbi döntés felülvizsgálatára irányuló kezdeményezésünk elõl. Én azonban nem mondtam le arról, hogy meggyõzhetõek. Nem nyugodtam bele abba, hogy egy korábbi rossz döntés megváltoztathatatlan. A levéltári épületszárny 2001-re megépült, a könyvtári épületszárny szerkezet kész állapotban állt, amikor is kiderült - annak ellenére, hogy idõközben csökkentették a beruházási programot -, hogy a címzett támogatáson elnyert források közel 400 millióval alatta maradtak az építkezés költségigényének. A megyének nem volt elegendõ pénzeszköze a beruházás befejezéséhez. Ezt az alkalmat kihasználva alpolgármesterként és megyei közgyûlés kulturális bizottságának alelnökeként - számtalan érvet felvonultatva - ismét felvetettem, hogy a megyei önkormányzat bírálja felül korábbi döntését, és ne költöztesse be Szentendrérõl a könyvtárat Budapestre, ahol egyébként is magas színvonalú könyvtári szolgáltatásokat biztosító fõvárosi, illetve országos közintézmények mûködnek.
Többszöri levélváltást, érdemi egyeztetést követõen sikerült elérni még 2001-ben, hogy a közgyûlés kimondja, csak a Megyei Levéltárat költözteti a IX. kerületbe, és a megyei könyvtár Szentendrén marad. Sõt azt is sikerült elérni, hogy Pest Megye Közgyûlése 2001. év végi határozatában már nemcsak azt mondta ki, hogy a könyvtár Szentendrén a Pátriárka u. 7. szám alatti épületben marad, hanem azt is, hogy megújult koncepció alapján kell alkalmassá tenni a megyei könyvtári feladatok ellátására.
- Ez a döntés már megelõlegezte, hogy elõbb-utóbb fel kell újítani az épületet?
- Igen, ugyanis a tárgyalások és a közgyûlési döntés elõkészítése során arra is felhívtam a figyelmet, hogy ha Szentendrén marad a könyvtár, akkor elengedhetetlen a közel 30 éves épület korszerûsítése. Fontosnak tartottam, hogy ne csak arról döntsünk, hogy itt marad a könyvtár, hanem arról is, hogy a kor követelményeivel összhangban kerüljön felújításra az intézmény.
- Mikor látott neki a megyei önkormányzat a felújítási program elõkészítésének?
- Pest Megye Önkormányzata - mint általában az önkormányzatok -, komoly forráshiánnyal küszködik, miközben kiterjedt intézményrendszert tart fenn a megye egész területén. Ebben a sokszereplõs oktatási, egészségügyi, szociális, közmûvelõdési és közgyûjteményi intézményi struktúrában nagyon sok a leromlott állapotú, éppen ezért felújításra, bõvítésre váró ingatlan. Évente több száz millió forintot költ a megye ilyen célokra. A kérdésben szereplõ idõszakban a könyvtár felújításának ügyét megelõzték más fontos beruházási kérdések, így például a Flór Ferenc Kórház ügye, amely önmagában több, mint másfél milliárdot meghaladó beruházás volt, ezért a felújítási program elõkészítésére, a tervezési folyamat elindítására 2002-ig nem került sor.
A ciklusváltást követõen, - ekkor már a megyei közgyûlés alelnökeként - kezdeményeztem a beruházási program elõkészítését, a tervezési folyamat elindítását, így a 2003-évi költségvetésbe beépítettük a tervezési költséget, ami a beruházás várható összköltségének figyelembevételével több tíz millió forintot tett ki.
- Milyen szempontok szerint folyt a tervezés, hogyan dõlt el, hogy milyen tartalommal, mekkora volumenû pályázatot nyújt be a megye?
- Elég jól ismerem az épület adottságait, ismertem a könyvtárban dolgozók, az intézményi vezetés véleményét.
Az intézményt rendszeresen látogatók jól tudják, hogy az 1975-ben átadott épület mûszaki állapota mennyire leromlott az elmúlt évek során. A fûtési rendszer, az elektromos rendszer, a víz- és csatornahálózat teljesen elavult. Az épület nyílászárói korszerûtlenek, a szolgáltatást nyújtó helyiségek szûkösek, a raktározási körülmények messze nem kielégítõek. Az épület közösségi terei, különösen az elmúlt 15 évben át- és leértékelõdtek, a színház- és moziterem állapota, technikai felszereltsége már rég elavult.
Ezért eleve az volt a személyes elképzelésem, hogy nem elégséges az épület toldozgatása-foltozgatása, vagy akár komplex felújítása, hanem a könyvtári és kulturális szolgáltatási igényekkel összhangban az épület bõvítésére, újrafogalmazására is szükség lesz.
Az intézményi vezetéssel, Biczák Péterrel és Nádori Ildikóval határoztuk meg a tartalmi elvárásokat, és a tervezõkkel több körben lezajlott egyeztetés során alakult ki az a beruházási tartalom, amelyet a megyei önkormányzat vezetése is elfogadott.
Mekkora a beruházás teljes költségigénye, és mekkora összegû állami támogatást pályáztak meg?
A beruházás összköltsége meghaladja az 1 milliárd forintot, melybõl Pest Megye Önkormányzata a beruházást 102 millió forinttal támogatja.
- Nem kis összeg. Lehet ilyen mértékû állami támogatást nyerni önkormányzati beruházáshoz? Nem növelné az esélyeket, ha szétbontanák a pályázatot, vagy egy szerényebb programmal állnak elõ?
- Szerintem címzett támogatás esetén csak teljes programra és nem beruházási ütemekre érdemes pályázni. Példa erre a MûvészetMalom ügye, ahol a város közel 10 éve a teljes program alig egyharmadára pályázott, és azóta is nyitott, hogy mikor és milyen forrásból lesz képes befejezni a beruházást. Azt is gondolom egyébként, ha egy önkormányzati, vagy intézményi vezetés céltudatos, tudja, mit akar, és tudja azt is, hogy mit kell tennie annak érdekében, hogy elérje célját, akkor eredményes lehet. Erre jó példa a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum intézményfejlesztési, bõvítési gyakorlata. Nem kell tehát attól lebénulni, ha egy komolyabb projektnek jelentõs a forrásigénye.
- Milyenek a benyújtott pályázat esélyei? Számíthatunk-e arra, hogy már ebben az évben nyer a Megyei Könyvtár pályázata?
- Mi konkrét, szakmailag jól elõkészített pályázatot nyújtottunk be. Az illetékes miniszter és munkatársai elismeréssel szóltak arról, hogy megalapozott, kész tervekkel kerestük meg õket. Éppen ezért én biztos vagyok abban, hogy ez a pályázat belátható idõn belül nyerni fog. Ugyanakkor tudni kell azt, hogy a különbözõ célokra az önkormányzatok által benyújtható pályázatok nagyon ritkán nyernek elsõ körben. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy a Barcsay Iskola pályázata sem nyert elsõre az elõzõ ciklusban, hanem csak a második körben, a kormányváltás után. Én tehát nyugodt vagyok, mert pályázatunk megalapozott, és egy-két éven belül biztos, hogy célba érünk. Természetesen annak örülnék a legjobban - és persze a megyei közgyûlés elnökével, Szabó Imrével közösen mindet elkövetünk, hogy így is legyen -, ha már ebben az évben nyernénk, ezzel együtt a lényeges az, hogy még ebben a kormányzati ciklusban megszülessék a pozitív döntés.
- Mennyiben jelentett kötöttséget az, hogy egy meglévõ épületet kellett áttervezni, bõvíteni?
- Mindenképpen kötöttség az, hogy a "régi" épület alapszerkezetébõl kellett kiindulnunk. Az épület bõvítése csak hozzá- és ráépítéssel volt lehetséges, melynél messzemenõkig figyelembe kellett venni a statikai adottságokat. Bár kötöttségnek tûnt, hogy elõször is az épületet tervezõ Hoffer Miklóssal és tervezõirodájával, a KÖZTI Rt.-vel kellett tárgyalnunk, hiszen csak a velük való egyeztetés után lehet hozzányúlni az épülethez, de el kell, hogy mondjam: minden szempontból szerencsés és hasznos volt ez a találkozás.
Sok idõt nyertünk azzal, hogy az épület adottságait jól ismerõ tervezõkkel dolgozhatunk együtt, bár így is maradtak nyitott kérdések, hiszen a hetvenes évek közepén, amikor készült a beruházás, a kivitelezés során jó néhány ponton eltértek az eredeti tervektõl.
Ugyanakkor a kötöttségek ellenére a tervezõkkel és a könyvtári vezetéssel közösen újraálmodtuk az épületet, miközben elvi kérdésként kezeltük, hogy Szentendre építészeti adottságai és a könyvtári épület környezete diktál egyfajta visszafogottságot. Olyan építészeti megoldást kerestünk, amely a jelentõs bõvítés ellenére nem eredményez monumentális épületet.
- Hány négyzetméterrel bõvül az épület, és milyen tartalmi változásokra számíthatnak az intézménylátogatók?
- Jelenleg a mintegy 3.000 m2-es épületbõl csak alig 730 m2 az olvasókat szolgáló könyvtári tér, de szintén rendkívül alacsony a könyvtári szakmai tevékenységet kiszolgáló helyiségek alapterülete is. Éppen ezért a meglévõ terek funkcióinak újrafogalmazásán, hatékonyabb kihasználásán túl, további 700 m2-rel kívánjuk bõvíteni az épületet. A programmal megvalósul a közel 30 éves épület teljes felújítása, és ezen belül a közüzemi rendszerek rekonstrukciója, megteremtjük az energia- és költségtakarékos üzemeltetés feltételeit, alkalmassá tesszük arra az intézményt, hogy a korkövetelményekkel összhangban megfeleljen a megnövekedett elvárásoknak. Ez jelent egy átfogó informatikai fejlesztést, a vagyonbiztonsági rendszer kiépítést, mozgáskorlátozottak számára önálló szabad mozgást biztosító megoldások alkalmazását.
A színházteremet jól felszerelt, többfunkciós teremmé kívánjuk átalakítani, ahol a színházi elõadások, filmvetítések mellett 350-400 fõs konferenciák és egyéb iskolai, városi, térségi, megyei nagyrendezvények, így különbözõ fesztiválesemények is megrendezhetõek lesznek. A mozi funkciót azért emelném ki, mert meggyõzõdésem, hogy a Zoom Mozgókép Alapítvány által elindított és általam is támogatott art mozi mellett szükség van egy nagyobb befogadóképességû rendszeresen játszó filmszínházra, hogy Szentendrérõl és a környezõ településekrõl ne kelljen a fõvárosba utaznia mindazoknak, akik meg akarnak nézni egy új filmet. A tudományos és kulturális konferencia-turizmus igényeivel összhangban jól hasznosítható lesz a bõvítményben tervezett 80 fõs terem, továbbá alkalmasak lesznek az intézmény új terei kiállításokra, elõadói, irodalmi estekre, zenei produkciók bemutatásra. Az épület elõcsarnokát különbözõ belsõépítészeti megoldásokkal mindenképpen barátságosabbá, a Barcsay mozaikot pedig szakszerû megvilágítással élvezhetõvé tesszük. Ehhez a térhez kapcsolódik majd egy internet kávéház. Vagyis visszaköltözik a vendéglátó, vendégváró funkció is az épületbe. Úgy gondoljuk, mindez elõsegíti, hogy az intézmény folyamatosan látogatható, élõ hely legyen. Egy fontos találkozási pont a városban és a térségben, ahol a különbözõ generációk igényesen tölthetik el szabadidejüket. Különösen a fiatalabb generációknak okoz ma gondot az, hogy nincsenek számukra megfelelõ hasznos terek a városban. A Megyei Könyvtár így meghaladva hagyományos funkcióit egy izgalmas kulturális térré válik. A könyvtár a beruházási program megvalósulásával egy megkerülhetetlenül fontos és izgalmas találkozási pont lesz a városban.